Furcsa érzés az, amikor kirántják a lázadó alól a talajt, az okot, a hangot az ordításából. Mert egy idő után biztosra veszi a kisember azt, hogy úgysem fog semmi történni, egy idő után már csak rutinból reklamál és rutinból nem történik semmi. Aztán mérges csecsemő…
Szótlanul nézem a laptopja háttérképét, amíg még gyorsan csetel valakivel pár sort. Egy baba van rajta, ami lányoknál azért előfordul. Az unkoöccse az, miért ne tenné ki? Amibe beleborzongok, hogy a kisgyereknél láthatóan nincs rendben valami. Nem tudom mi az, a szeme, a talán…
Miközben a fővárosiak által legalább hallomásból biztosan ismert kedélyeskedő villamosvezető vidámságterrorja alatt zötykölődök hazafelé a Fehérvárin, azon gondolkozom, hogy valóban az kapcsolatunk egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy 30 másodpernyi dialógusban…
7:00 Kibaszott telefon. Nem elég, hogy felébreszt, de rögtön 7:00-kor választás elé állít. A nap első nagy horderejű döntését rögtön 7:00:03-kor meg kell hoznom, ez itt a modern világ, helló! Leállít - Szundi? Leállít - Szundi? Leállít - Szundi? Szundi bazmeg. 7:05 Kibaszott…
A szoba tele van nagy kék szatyrokkal, bennük könyvek, ruhák. Polcokat csavarozunk szét, IKEA polcok, IKEA szatyrok. Ideiglenes élet, költöztethető élet, lecsavarozható, lapra szerelhető élet. De odabent ez nem ilyen. Nem hajlik, csak nehezen szerelhető, a léleknek fáj, az mást…
