Hát dolgom volt, na, hóvége van, a multinál meg méginkább. Persze az a sokminden, amire kissé részegen azt írtam, hogy "anyaggyűjtésnek jó volt" időközben megfakult, elszállt. Ennyi maradt belőle:
Bpen azért sokkal jobb berúgni, mert ezt alapvetően a valamelyik körút környékén teszi az ember (én), ahol ugyan úgy várnak a kajáldák az éjszakai részeg éhezőkre, mint keselyűk a dögre, de legalább többnyire gyrost adnak. Szégyenletes kivétel az Oktogon a maga 0-24-es McDonald’s-ával. NewJerseyben az a rossz – azontúl, ugye, hogy New Jersey - , hogy ugyanúgy farkaséhes vagy a három sör-két rövidtől, mint a „Te, csodás”-ban, de csak egy kurva Meki akad útközben. Ami egyrészt drága: a magyarba belevert „két-sajtburger kérek”- mondat már 460 forintba kerül. Másrészt sooooookkal szénhidrátos-zsírosabb, mint a jó öreg ”minden mehet bele”-Gyros. Az hiába kerül most már minimum 550-be, nincs lelkiismeretfurdallásom miatta. A
harmadrészt utálom a legjobban: a Mekitől 8 percet sétálva otthon vagyok. De addig ki kell ugye bírni. Hiába vagy részeg, elvileg ellazult, mindig csinálsz magadnak egy utolsó próbatételt, amit meg kell ugrani. Haatttalmas lelkierőbe kerül túlmenni a McDrive-on és nem beállni két pöfögő autó közé…
A harmadrészt utálom a legjobban: a Mekitől 8 percet sétálva otthon vagyok. De addig ki kell ugye bírni. Hiába vagy részeg, elvileg ellazult, mindig csinálsz magadnak egy utolsó próbatételt, amit meg kell ugrani. Haatttalmas lelkierőbe kerül túlmenni a McDrive-on és nem beállni két pöfögő autó közé…
Ha belegondolok, hogy néha akaratlanul és kiolthatatlanul mennyire ott van bennem a leereszkedős és igen, kicsit lenéző attitűd az otthoniakkal szemben, akkor nagyon gyűlölöm magam. És hogy jön ez ide? - Van otthon net, végre bekötötték. Egyszerűen csak leírom pár sorban, szerintem ki fog jönni, mire gondolok:
Egy hónap várakozés után megjött a Diginet (az egész város kompletten átáll UPC-ről, az otthon töltöt két napban kétszer is kinn voltak a házban a diginetes legények.) 20Mbit – 2500 nem is olyan jó magyar forintért. Sírni tudnék, ha arra gondolok, hogy ilyen irdatlan lehetőségeket rejtő sávszélességet kapott (10 perc/film, 1 óra/teljes évad) szívemnek legkedvesebb két digitális analfabétája. Az, hogy az unokatesóm által beállított és felinstallált szupergép és 22 colos kísérője dísztárggyá determinálva simán kapott egy terítőt, nem is téma. A legjellemzőbb az egész szituációra sokkal inkább a következő beszélgetés volt, amikor tesómmal skype-oltam még Budapestről:
na, hogy megy a net?
(Öt perc gépelés): jó nagyon csak nincs meghívóm a másíkra
mire nincs meghívód? ezt nem értem
(Kicsit hamarabb): Az ívívre
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
