Na, nem értél haza teljesen magadtól mert az Margit-hídnál küldtél egy sms-t, hogy 17 perc múlva jön busz. Mondtam, akkor várj meg, elmegyek érted. Az alatt a pár perc alatt, míg kiértem a hídfőhöz minimum, hogy három busz jött velem szembe utasokat is szállítva... Te pedig ott álltál incifinci kisegér módjára, egy szál magadban a megállóban, és egyetlen nagy hatalmas bocsánatkérő és "szégyellem magam"-vigyorral csúsztál be a kocsiba, hogy még véletlenül se lehessen rád haragudni. Halkan megkérdezted, hogy láttam-e a buszokat, és nehéz lett volna azt mondani egy szembejövő nem tudom hány tonnás gépjárműre, hogy nem láttam, nemhogy még háromra. Láttam. Te ezek után nagyon-nagyon komolyan megesküdtél, hogy azok a buszok nem a "menetTrend" szerint jöttek, és ezt azért hajlamos voltam elhinni neked.
Hazafele kiderült, hogy a dunakeszin lakó unkatesóddal egész womanpoweresre ittátok magatokat, mert az unokatesó is pasikat hajigált ki pár évre visszamenőleg, és a harmadik - kibeszélt - unokatesó is ilyeneket követett el, és neked is volt mit mesélned, hiszen sok-sok éve nem ültetek már így össze. A womanpowerből egyenesen következett, hogy a kocsiból kiszállva összevesztél a járda melletti sövénnyel. Műsorközvetítésed szerint "atak alá" kerültél, és a sövény belevágott a szemedbe. Azonnali konzultációt hívtál össze, amelyben megállapítást nyert, hogy szerencsére semmi bajod nem történt. Sőt, még a sövénynek volt szerencséje. Biztos, ami biztos rávágtál még hármat. Ezután azonban odalett a womanpower és hirtelen megjelent a 100 tagú siratózenekar, hogy JAAJ, ne haragudjak, hogy jöttek azok a buszok. JAAJ, én olyan rendes vagyok. JAAJ, sok vót ez a bor. JAAj, a buszok. És messze van a lakás. JAAJ.
Készítettem neked szikkadt kifliből szenyát, azzal a reklámdumával,hogy a szikkadt kifli többet felszív, ezért te nagyon hálás voltál és továbbra is rendes pasasnak tartottál. Pedig csak szikkadt kifli volt otthon. Igaz, lehet, hogy csak magáért a szenyáért voltál hálás.
Később jött a mesefeszt, sőt olvasni is képes lettél volna, amiben azért kételkedtem egy kicsit, de nem került sor rá, mert közölted, hogy te most mégis inkább "elaludol".
JAAJ, forog minden.
Szép álmokat drága Szeplős, nehéz napunk lesz holnap, aludj csak. És Szeplős reggelig békésen aludolt.
Leslie L. Lawrence-nél megint nem tudom ki a gyilkos. De szokás szerint a könyv felénél mindenki egy helyre tart, majd, amikor mindenki hatásosan belép a terembe/szobába, lesz három elképesztő csavar, és egy igen hosszú főhősös mindenre rájövés, elmesélés. Mondom, jó ez kedd este éjféltájt, mi kell ennél több?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
zoli vagyok · http://zolivagyok.freeblog.hu 2010.05.12. 14:00:49
30 · http://harminc.blog.hu 2010.05.12. 14:11:10
Különben most átadta a szót valami John C. Lendvay nevű magánzsarunak, de még azt se ráncigálták be nagyon sehova. Csak kísérletek voltak, de nem jött össze..
Azért már nyomát lehet látni mémi realitásérzéknek.