Az előbb hosszában végignyaltam egy újhagymát, hogy jobban tapadjon rá a vegeta.

Szeretném azonban megjegyezni, hogy én csak a körülmények áldozata vagyok: egyedül vagyok a hétvégén, haza kellett szöknöm kajálni a munkából, volt is itthon tepertős libazsír meg friss kenyér. Más, mondjuk, semmi.

Az az újhagyma meg ott feküdt egyedül a friss, zöld szárával és fehéredő fejével, a tökéletes partner ehhez az ebédhez, muszáj volt betolnom, úgy, ahogy van. Megnyaltam, megízesítettem, ráharaptam és befaltam az egészet.

Most már kicsit jobb.