Nagyon szépen kérek minden további ismeretlen embert, hogy amennyiben Samsung Galaxy S típusú telefonkészülékük van, ne ismerkedjenek meg velem. Ha akkora galaxisuk van, akkor van benne hely kikerülni engem, én ezt már nem bírom.

Hiszti van. Családomra kurvára jellemző módon a pénz miatt, mi más? Mindig a kurva pénz. Mondjuk onnan nézve, hogy kamaszkoromban hányszor küldött át anyám a hónapok vége fele a barátnőjéhez egy kis borítékért, mondjuk odáig nézve, hogy az elmúlt héten vagy hatezer forintból kihoztam a nyolcvanhárom kilós testem fenntartását, nem sok előrehaladásról tudok beszámolni.

És azt nézve, hogy volt ez már sokkal jobb, de egyébként is már réges-régen kétszer ennyit kellene keresnem egy másik cégnél, elmondhatjuk, hogy geci szarul viselem, hogy ennyire rettenetesen szopóágon vagyok- nem teljesen önhibámon kívül. Így talán érthető az a néma és szomorú döbbenet, amikor Szeplős a bringaelhozatalkor elém tett egy huszonháromezer forintos vízszámlát. A történetben egy faszomfütty főbérlő, egy gecikurva Díjbeszedő Holding Zrt. , egy kurvanyja Vízmű, valamint két béna, szembehunyós, nem félretevős albérlő szerepel. Pozitív főhős: zéró.

A fele az enyém, nyilván, még ha a februárt le is szedjük a végösszegből, és még nem ez a vége: az áprilisi kegyelemdöfés a március 15-ös határidejű a Twingora kiszabott súlyadó lesz.

Ehhez képest előttem Galaxy S-t pörgetni alávaló és kegyetlen dolog. Az eddigi ismerősökkel még valahogy elboldogulok, de több csillagrendszer-tulajdonost már nem szeretnék az életembe.

Vásárolni, fogyasztani, venni, költeni, próbálni, fizetni, kütyübuzulni, újszagot szippantani akarok!