Csak, hogy - lecsengésként - kicsit még tovább húzzam, és mert bennem innen jönnek a "nyugati szomszéd kertje mindig zöldebb"-típusú gondolatok
Az egész bandát Németországban ismertem meg, illetve a Lidl-t nem, azt itthon. Azért itthon, mert ugyan odakint Rajnát lehet a Lidl dobozboltjaival rekeszteni, de a németek az Aldira voltak veszettül ráizgulva. A világ egyik vezető gazdasági hatalma, de ők is simán rendeznek olyan amerikai focit, mint mi az ElectroWorld meg a Euronics előtt, nyitáskor. Konkrétan vezető hír volt akkoriban (2000), hogy az Aldi mekkora szupergépet ad mennyire kevés deutcshe Markért. Komoly emberek vitatkoztak azon, hogy kell-e ekkora gép haza, kihasználják-e az emberek egyáltalán, vagy csak Aldi megint eredményesen hülyíti a népet? Ha belelapozunk a német google-ba, akkor most is kapunk jópár eredményt, képet, cikket, ajánlatot a Mediontól.

Én is az Aldiba jártam, és ott bizony az Aldi olyan  volt mint egy csoda. Kb. tudja mindenki mit lehet ott találni, az akkoriban nekem maga a paradicsom volt. A különbség csak annyi, azokat a kurva jó német szalámikat, sajtokat, stb. nem feltétlenül lehet nálunk kapni, hiszen hozzánk igazították a kínálatot (talán tanulva a hozzánk előbb megérkezett Lidl körüli indulatokból).

Ugyanezt tudom elmondani H&M-ről meg a New Yorkerről. Rögtön a második napom úgy kezdődött, hogy bevittek Frankfurtba a Sound of Frankfurtra, ami akkor a Parade egyik előzetese volt. Egyből az U-Bahn egyik kijáratánál végignéztem, ahogy pár arc felrakja  a gumit a felkarra és belövi magát, ez kicsit hozátett ahhoz, hogy egy másik bolygón érezzem magam. (Aztán tapasztaltam még pár finomságot a "Bahnhof" környékén. Legendásan hirhedt negyed, amire a a wikipedia diplomatikusan csak annyival utal, hogy "In the time of the occupation by the American armed forces the district developed an active nightlife, allowed soldiers free rein to endless brothels.")

Mielőtt elfajulna a nosztalgiaorgia: amint újra összegyűlt annyi pénzem, hogy legyen értelme bemenni Frankfurtba, megtettem. Vásárolni akartam, és egy vidéki magyar poszt-kamasznak a Zeil egy torokszorítóan hatalmas,  modern, gyönyörű bevásárlóutca.

Megnéztem a világon ott mindent, de két szóval engedtek el a srácok, mielőtt suliba mentek volna: HáundeM und New Yorker.

A New Yorker az New Yorker, ugyanúgy ott is, mint itthon, a különbség annyi, hogy akkor vagy én voltam fiatalabb, vagy - inkább, mert az ízlésem nem sokat változott - akkor normálisabb hacukákat árultak. De ha jó időben mentél, akkor ugyanúgy megkaphattál egy v nyakú polót egy ezres alatt, farmert 2500-ért, pulcsit, inget 1500-2000-ért, mint most, nálunk. Sőt, ha belegondolok, akkor ott CSAK akció volt, mert eggyel arrébb a svédeknél, azért meg lehetett találni a címkéken a komolyabb árakat is. Oda tényleg jókor kellett menni, na de azért nem volt katasztrófa. Egyszerűen ott már volt olyan érzésed, hogy RUHÁT veszel. A H&M-et a Spiegelben például össze merték hasonlítani a Hugo Bossal. (1: akkoriban jött be ott a rózsaszín inges fiúdivat, és ilyen irányban szedtek össze garniturákat, nyilván a H&M nyert árban, nem kicsit. 2: hallottam én már a Hugo Bossról, hogy tud szar lenni.)

Németország dicső ifjai multikultúrájuk teljességében, bőrszíntől, hovatartozástól, kultúrális és anyagi helyzettől függetlenül szinte kizárólagosan a H&M-ben vásároltak maguknak LOGG boxert meg feszülős nacit (nem a fecskét, azt a rövidszárast, kisgatyóst).

A H&M-nek kultúrája van arrafelé.

A C&A-ban már akkor is csalódtam, igaz a Clockhouse-t csak másodjára fedeztem fel az alagsorban. Azért beesett onnan is egy-két valami.

Itthon kicsit mások a kínálatok és az erőviszonyok is. Évekig vártam, hogy a H&M-nek legyen végre férfirészlege. Lett végre. Hónapokig jártam oda és nem értettem, hogy mi van? Ugyanez volt az Aldinál is. Számolgattam, és arra jött ki, hogy ez az Aldi nem az az Aldi.

Drágabb mindegyik, bassza meg. Érted? A németek,  Jürgen és Hannelore, Frankfurtban, Stuttgartban,  Düsseldorfban olcsóbban veszi meg ugyanazt, mint mi. És ha valami beszarás, akkor ez az. (És itt jöhet mindenki az "el lehet menni!"-vel.)

A Lidl előbb is jött az Aldinál, meg konkrétan nekem jobban is tetszett az elején. Hű de finom vajkrém, felvágott, stb. és ott van a jól ismert, középső polcrendszer, az igazi függést okozó gagyi-nem gagyi Lidl-cuccokkal.

Nem vagyok tudatos vásárló, nem nagyon érdekelt a lakótelepről, hogy honnan jön a vajkrém, ha 170 Forint. Aztán jöttek a botrányok, hogy nincs magyar áru, majd lett. Jóval drágabban. De ezt Zoli már megírta, mi meg jól végigkommenteltük.

Szóval befejeztem. Téma vége.