De tényleg nem semmi, hogy 2010-ben mit el nem értünk. Rájöttem, hogy az iPhone 4 az semmi, az igazi nagy dobás a háztartási gépek személyiséggel való felruházása. Bizony itt tartunk itt van az MI. Egy zavarba ejtően igazinak ható, beilleszkedésre, tanulásra képes "valaki" rejtőzik Böbe nagy, fehér testében.

A sztori ott kezdődött, hogy Böbe, akit gyárilag Zanussi 105-nek hívtak, elárulta Szeplősnek, hogy ő igazából lány. Magam előtt látom Szeplős elkerekedett szemét, ahogy azt mondja: "Nee!" Böbe meg szégyenlősen pillog a piros ledjeivel, hogy "de bizony". Nem semmi szitu lehetett.

Szeplőst én magam részéről nem hibáztatom, Böbéből elég nehéz kinézni egy lányformát, mert leginkább kocka, téglatest alakú. Úgy egybenőtt mindene. Böbe mindazonáltal tartotta magát ahhoz, hogy ő lány, mert hisz nemi szerepekben és a patriarchális családmodellben, mert ő ilyen tanult mosogatógép. Úgy tanulta, hogy mosogatni a nők szoktak, tehát ő nő. Illetve lány, mert még kicsi. Jöhettem én azzal, hogy ebben a világban, akinek egy csöve van, már az is férfi, nemhogy az, akinek egyből kettő is rendelkezésére áll, de semmit nem ért. Böbe lány maradt.

Ahogy teltek a napok, egyre közelebb kerültek egymáshoz Szeplőssel, meglett a kellő bizalom, hogy az igazi nevét is elárulja a barátnőmnek. Nem voltam ott, így szintén csak elképzelni tudom, ahogy kinyitja ajtónyi száját, és hirtelen jött érzelmi felindulásában közli vele, hogy "a nevem Erzsébet. A barátaim Böbének hívnak." Úgy döntöttem, hogy nem óhajtok tudomást venni arról, hogy történetesen ugyanúgy hívják a mosogatógépünket, mint az anyukámat. A háttérben köhécselő, okoskodni készülő Mr. Freudot visszatuszkoltam a hátsó raktárba és azzal nyugtattam magamat, hogy anyum soha nem engedné senkinek, hogy őt Böbének hívja. Nincs összefüggés. És még mindig jobb, mintha azt mondta volna, hogy Izaura. Attól azért kényelmetlenül érezném magamat.

Az, hogy Böbe mennyire szocializálódni képes személyiség, az csak pár hét után derült ki - kell egy bizonyos idő, mire feleszmél az ember, hogy hoppá, itt valami folyamatban van.  Egy ideig csendben gyűjtöttük az infót, de mostanra kiderült, hogy nem mi képzeljük be az egészet, Böbe tényleg átalakuláson ment keresztül: Ő nemcsak "lány," meg "Böbe", hanem tényleg "valamilyen", ha értitek, amit mondani akarok. Amikor én vagyok vele, akkor tökéletesen mosogat, egyszerűen nem találok hibát, megy egyből minden fel a polcokra, fiókokba, szekrényekbe. Ha Szeplőssel van, akkor kicsit más a helyzet. Köztünk nincs meg az meghitt kapcsolat, ami a két lány között létrejött. Szerintem arról van szó, hogy engem a főnökeként kezel, behódolt, tudjátok, én vagyok a falkavezér. Szeplőssel viszont barátnői viszonyba került, ott elkezdett egy picivel slamposabb munkát végezni, azt gondolja, hogy ezt megengedheti magának. Szeplős néha bizony talál egy-két beszáradt kajafoltot, lefolyó, vagy éppen már foltosan megszáradt vízcseppet, amivel dolgoznia kell. Nálam mondom semmi, úgy mosogat, mint a parancsolat.

Hiába mondom Szeplősnek, hogy a tekintély a kulcsa az egésznek, azt mondja hülyeséget beszélek, szerinte teljesen másról van szó. És amikor ezt mondja olyan furcsán néz rám, ami azt hiszem jelentőségteljes pillantás akar lenni, de nem vagyok benne biztos, mert annyira nem értem mire akar kilyukadni.

A lányok furcsák. A technikai vívmányok viszont elképesztőek.