Lejjebb csúszva fekszek széken, a péntek délután valahogy addig babrált az övemmel és a felső gombbal, míg azok diszkréten ki nem engedtek. A paraván felett csak dél-Budapest végtelen, őszi nyárfasora szegi a hétvégi horizontot.
Még nagyjából 34 óra, hogy ilyenkor már este legyen, hogy aztán az ország nagyobbik fele egyszerre essen bele a félévig tartó melegteadepresszióba. A kisebbik felének csak a téli buliszezon indul, mert sötétben azért karakteresebben lehet odacsapatni, abból meg lesz most elég.
Nekem itt még hat percem van, aztán kilenc napra dörgedelmesen rábaszom az ajtót a multira.
Végre.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
