Ha Zoli nem ír, akkor szokott előfordulni, hogy végigkattogok a kilinkelt bloglistán egyéb írástudó (!) kollégák után kutatva. Kettő, illetve, három klikkelésnyire találtam ezt.

És ez egy tök jó dolog. A kétkattintásnyira lévő írás is az, mert emlékszem milyen király dolog idehaza turistának lenni. Nem pofába kapni a szart, nem merülni mélyre, csak könnyen, légiesen, mint, amikor egy csónakból nyúlsz ki, épphogy a felszín alá, élvezni az érzést, a suhanó vizet. Átfolyik az ujjaidon, tiszta és átlátható, majd kiemeled a kezed és megszáradsz hamar. CSAK hazalátogatni jó dolog.
Itt élni, az egy más dolog. Elvágyni innen, az magyar dolog, visszavágyni  is az, régóta játsszuk már. És egyébként biztos nem is "annyira" magyar dolog, bár nem hiszem, hogy Adynál szebb iskolai tananyagos verset írt volna valaki erről a gravitációs meg köves témáról.

Úgyhogy nem nagyon akaródzik ilyen oktatósra venni (afasztnem, imádom), mert én aztán nem ismerem "eszpee"-t (és "bede"-t sem) (azóta nyomoztam, és kurva tájékozatlannak valamint bátornak érzem  magam), a képen idősebbnek is látszik nálam, de én annyit teljes határozottsággal tudok állítani, hogy Budapest a legjobb hely, ám pontosan olyan, mint az én édesanyám: pici disztancról sokkal könnyebb szeretni. Ha fontos ez az érzés, akkor ne költözz haza, én sem teszem!

Ennyit a bevezetőről. Az ötven legjobb dolog Budapesten a legfaszább téma nekem, ami így szembejött, mert "azénbudapestem"-ből szinte majdnem rovatot csináltam. Aztán úgy döntöttem, hogy nem baszom át magamat, nem csinálnék én egy ilyen dolgot következetesen, plusz van is ilyen blog, szebb is, jobb is, de ez csak duma, igazából az elsikkadt dolgaimat (ill. ezt a tulajdonságomat) utálom annyira, hogy bele se vágjak.
A téma fasza, csak nem értem, hogy miért magyarul van, ha állítólag a TimeOut egy külföldes-turistás magazin. (De majd utánanézek, ha tudok.) Mégis magyarul van, nem értem. Mondjuk nem tudok én erről a time outról se semmit, ennyit találtam  csak a neten róla így hirtelen. Offline meg nem találkoztam vele.
Annyi szinte (?) biztos, hogy nem nekem írták, és igen, igen, tudom, hogy fikázni, savanykodni, pesszimistáskodni, sőt Budapestet utálni is divat és jellemző dolog ránk és magamra nézve, de akkor is.
Egyszerűen nem bírom az álnaivitást.

Mielőtt belekezdek az első lehúzkodó részbe, annyit hadd mondjak el, hogy ÉN IMÁDOM BUDAPESTET. Nem felejtem el, hogy New Jersey-nél milliószor jobb, és még ha el is tudok már sikkadni az irodából naponta látott, legszebb, legtöbbeuró/nm2-es kilátás felett, én még képes vagyok rácsodálkozni a városra. Remélem ez így is marad. És ezután írok majd a pozitívoskodó posztot is, az ötvenbe bőven belefért egy csomó jó dolog, el sem hinnétek.



1. "Közbiztonság

Mindenkinek vannak szörnyű sztorijai verekedő biztonsági őrökről és kifosztott ismerősökről. Ettől azonban még tény marad, hogy Budapesten egyszerűen nem kell félni az utcán. Még este sem. A legsötétebb környékeken is szinte biztosan végig lehet sétálni hajnali kettőkor vígan fütyürészve úgy, hogy a hajunk szála se görbüljön.
Akár magányos nőként is. Ezt bizony New Yorkról vagy Londonról ma már nem lehet elmondani. "

Most ez komoly? Tudom, hogy Londonnál és N.Y-nál jóval kisebb a város, de attól még nem kellene egy homogén egészként kezelni az egészet ebben a bekezdésben, főleg ha a későbbiekben nem egy utalást találunk arra, hogy vannak különbségek az egyes részek, kerületek között. Még  akkor sem tudom ezt elfogadni, hogy kb. tudom, hogy milyen durva szövegszerkesztésnyesés folyik egy szerkesztőségben. Ez így egyszerűen egy hazugság, nem tény. Hadd ne mondjak útvonalat, ahol nem küldenék keresztül senki ártatlant éjszaka, kb. tudjuk mindnyájan melyek ezek, ugye? Igen, a Belvárosra gondolok, ahol a turisták is előfordulnak. Fiatalok, részegek, bátrak és nincs elég kés náluk. Talán éppen ez a szerencse. És nem, itt nem lőnek szét tinédzsercsoportokat gépfegyverrel, de a "nem tragikus" és a "vígan fütyörészve" borzasztóan nem ugyanaz.

3 "Buli hajnalig
Olyat már hallottunk, hogy valaki arra panaszkodott, hogy egyik vagy másik este nincs igazán jó buli Budapesten. Olyat viszont nem nagyon, hogy valaki bulizni akart, de korán abba kellett hagynia, mert már nem volt nyitva semmi. Többen próbálkoztak rendeletekkel, korlátozásokkal és tilalmakkal, de még senki sem tudta elérni azt,hogy a budapestiek közül az életteltelibbek egy perccel is korábban menjenek haza, mint ahogy akarnak. És általában elég későn akarnak."

Vagy korán :) Nem tudom mennyire jó az, hogy a buliturizmus-célpont vagyunk (fiatal, esetenként igénytelen faszkalap külföldi fiatalok jönnek, mert nekik mi csak egyetlen nagy játszótér vagyunk, ahol mindent és kurva olcsón lehet.), de azért az biztos, hogy nagyon nem volt jó reklám ez a korlátozósdi. Legalábbis is én ilyeneket is hallottam.

4. "Tömegközlekedés
Kevés kétmilliós város van a világban, amelynek bármelyikpontjáról bármelyik pontjára el lehet jutni tömegközlekedéssel szinte bármelyik napszakban.Budapesten nehezen tudunk olyan útvonalat meghatározni, amit ne lehetne elfogadható idő alatt megtenni busszal,
metróval és villamossal. Nem minden vonal olyan élmény, mint a 2-es villamossal végigmenni a Duna mentén, de a rendszer jól működik, és mégiscsak ez itt a legfontosabb szempont. Az anyagiakról pedig most nagyvonalúan ne emlékezzünk meg."

Nem, sajnos nem tudok ilyen nagyvonalú lenni, szerintem a bkvblogosok sem. És biztos vagyok benne, hogy a sok turista sem, akit remekül inzultáltak az éjszakai járatokon, őstuskó módon megbüntettek a metróban, és földalattin. Csak ennyi, mert a cikk nyilvánvalóan a sztájk előtt íródott, a nagyüzemi szétlopás pedig valóban nem csapódik le a turista szinten. Nem, a rendszer nem működik jól, és ezt észre is venni, még idegen szemmel is.

16 "Optimista horgászok
Ha valakinek mondani kellene három jelzőt a magyarokról, a pesszimista mindenképpen köztük lenne. Na de akkor mit mondjunk azokról, akik Budapest kellős közepén, a Duna betonozott partján, a szennyvízcsatornák mellett horgásznak kora tavasztól késő őszig?Talán hogy nem magyarok? Dehogynem. A város legszórakoztatóbb jelenségei közé soroljuk őket, akiket megpillantva muszáj mindig elmosolyodni."

Hmmmmm, mit mondjunk róluk? Azt, hogy többnyire talán munkanélküliek és hajléktalanok és rettenet szegények lehetnek? Azt hiszem igen. Tutti, hogy nem sporthorgászok. Én csak szomorú leszek, ha őket látom, és nem szívesen ennék abból a halból amit esetleg mégis kifognak.

19 "Olcsó lakhatás
Aki hallott már nyugateurópai pályakezdő fiatalt arról panaszkodni,hogy fizetésének aránytalanul nagy részét kell lakbérre költenie, bizonyára meleg szívvel gondolt a panaszáradat közben a budapesti helyzetre. Sok minden van, ami már nem olcsóbb nálunk, mint bárhol Európában, a lakhatás azonban nem, ilyen. Akár egyetem melletti munkából összedobott bulilakásról, akár háromszobás budai ingatlanról van szó."

Az egyetem melletti ÖSSZEDOBOTT lakásokról hadd ne  mondjak semmit így lassan harmincegy évesen, albérletezve, mert az nagyon csúnya lenne. Nézzük inkább a háromszobás budai ingatlant: nézzük meg mennyibe kerülnek  és mennyit keresnek a pályakezdő fiatalok! Gondolom nem csak a IBS portáján fellelhető ez az újság...

25. "Biciklis forradalom
Sokminden kell még ahhoz, hogy Budapest biciklisparadicsom legyen. Viszont nehéz nem észrevenni,hogy 2009-ben már olyanok is biciklivel járnak, akiknek évtizedekig nem jutott volna eszükbe ilyesmit csinálni. A város léptéke,a lapos Pest, a nem teljesen elvadult közlekedési szokások és a lassan, de fejlődő bicikliút-hálózat mind segítik ezt. Nincs vallás Budapesten, amihez ennyien csatlakoztak volna az utóbbi néhány évben."

És mindig is picsa nagy baj volt ezekkel a vallásháborúkkal. De a városi bringázás alapvetően egy jó dolog - szerintem, illetve az lehetne, ha nem ilyen fasz, magyar módon alakulna, történne.

De mert Linda óta tudjuk, hogy magyarok vagyunk, hát így alakul. Nem, nem kell ezt elfogadni és mondom borzasztóan szimpatikus nekem a kvázi felülről jövő, irányított optimizmus is, csak ne tegyük ilyen álnaiv módon. Ennél sokkal szebb Budapest, nincs rá szüksége.