Otthon Szeplősanyu megvendégelése alakította át a harminckét négyzetméterünket menekülttáborrá (vendégágy, akkora bőrönd, hogy szerinttem Medveczky Ilonának is elég lenne egy földkörüli utazáshoz, felakasztott ruha, pótmagassarkú stb.) néha-néha Hugi is benéz, mert Szőke Herceggel ők is itt vannak a városban.

A megfogalmazás ellenére még nem döntöttem el egészen, hogy ez most jó-e vagy nem, próbálom magamnak a zsigeri lázadásomat csak egy alapjáratos diszkomfortérzetté magyarázni. A sajátjaimat nem látom ennyit egy évben, mint néha őket egy hónap alatt. De állítólag ez mindkét irányban normális. Márminthogy az is ok, hogy én alapvetően jól elvagyok, sőt úgy vagyok jól, ha van terem, térben, időben, mindenhogy. Ehhez képest vannak ők hárman, akik le sem szállnak egymásról. Állítólag ők is normálisak, úgy nevezik ezt, hogy család, vagy mi, nem ismerem. (Na jó, mondjuk összetartó család, és hallottam már róla.)

Azzal a tudattal, hogy mindenki belefér a skálába, megnyugtatom magam, hogy ez normális, és ilyen is tud lenni az élet.

Azért szívesen jöttem ma be dolgozni, ezt elismerem. Hogy majd elleszek az én kis helyemen, a 2 gigaherznyi, 512 megabájtnyi birodalmamban, kávézok, dolgozGATOK, olvasok, netelek, stb.

Lófaszt.

• Bejövök. Nincs lift (alig baj).
• Senki nem tud dolgozni, mert lerohadt az a titkos  és labilis alkalmazás, ami alfája és omegája az itteni rabszolgamelónak. (nagyobb baj.)
• és nem tudok levelezni a világ szűkebb szemű felén sohanemalvó számítógépes isteneknek, hogy  Chjuzthon we have a problem, mert az outlook sem működik (sokkal nagyobb baj).
• Az alternativ kommunikációs formákkal az a baj, hogy nem dokumentálhatók (és ez egy multinál  NAGYON NAGY BAJ).

Megoldom. Kávét iszok, dolgozok, de inkább olvasok és netelek, wc-re megyek.

Nem megyek.

• Ugyanis az épületben, " szükségessé vált egy újabb, átfogó csatornatisztítás, ami mind a wc-kből, mind a lefolyóktól (mosdók és mosogatók) elvezető geberit csöveket érinti. A munkálatok időpontjául a lehető legkevesebb dolgozót érintő időszakot, hétvégét jelöltük meg", amikor TE benn vagy, és csak mosdó ajtajára tesszük ki a figyelmeztetést, amikor a műanyag poharad már rég eldobtad, a gyomrod már függőlegesben zürből és abszolút nem vagy benne biztos, hogy le tudsz-e még "fáradni a földszinti recepció melletti toalettre". Ez beszarsz, akkora baj. (MINDENNÉL NAGYOBB BAJ EVER.)