Az, hogy tegnap nem köszönt, csak elment mellettem olyan két méternyire a Moszkva téren, beszélgetve valakivel, bármikor a padlóra küldött volna.
Tegnap azért volt ez sokkal rosszabb, mert nem Jazzel ünnepeltem az ő születésnapját, hanem egy kollégámmal tettem ugyanezt. Március másodika egy potens nap születések tekintetében. (Ha ugyan van ennek a mondatnak bármi értelme...)
A gond csak az volt, hogy arra nem készültem, hogy PÁROK is lesznek ott. Olyan párok, akik ott voltak körülöttünk, közéjük tartoztunk Szépnevűvel. Évek óta együtt-közös autó-fészekrakás-utazás-buli-munkahely-dolgozás-hitelek-tervek. Volt közös téma, meg közös élmény dögivel. Ez kívűlről nézve csúnyán kispolgárinak tűnik a szokásos összeméregetéssel, összehasonlítással, hogy ki hol tart - tudjátok, miről beszélek. De leszarom, IMÁDTAM. Nem voltunk mi annyira benne ebben a társaságban, de azért időről időre felbukkantunk és kuuurva jó volt.
Na, hát a java megjelent. Néztem őket és ott ültem kibaszott egyedül, és csak azért nem bukott ki a dolog, mert azért szerencsére elég heterogén volt a banda, nem csak ezek a privát barátok gyűltek össze.
Az egyik párnál június 27-én házasság lesz. Ez lett volna az én utam is. És mit érzek most? Hát persze-persze, ugyanaz a csak utólag okos siránkozás tör fel belőlem, hogy ez így lett volna jó. A csak utólag okos siránkozó nem is félne már ettől a lépéstől. Igazán nem.
A csak utólag okos siránkozó vett Szeplősnek egy naptárat 2009-re. Szeplős mondta, hogy neki kellene valami jegyzetes-naptáras valami, amibe szabadon firkálhatna.
Az egyik kolléganőmnél láttam egy durván jó ilyet, Murakami 2009-es naptára volt az.
Próbáltam megszerezni, de egyrészt nem ment, mert "itthon" nem kapni, másrészt meg sem én, sem Szeplős nem ismeri ezt a csávót. Hát jártam, jártam a könyvesboltokat és valami egészen sorsszerűen beleakadtam Coelho hasonló produkciójába, akit ha ugye én nem is, de valami egészen jellemző módon - gondolok itt a fiatal, magyar, értelmiséginek mondható, nőnemű egyedek 99%-ra - Szeplős olvasott már. Tele van grafikákkal, idézettekel tőle az egész - és itt kapcsolódik ez a sztori a tegnapihoz:
Mert persze egészen döbbenetesen beletalálós idézet került az én vészesen közelgő születésnapomhoz:
"Döntésedet teljes lelkeddel el kell fogadnod. Egy kettéhasadt birodalom nem képes megvédeni magát a támadásoktól."
Azt hiszem nem kell kommentálnom..
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.