Itt van, hát eljött a nagy nap, ha nem is előrehozottan, hanem inkább csak a hagyományos menetrendnek megfelelően, tök mindegy, a baj úgyis az vele, hogy nem akarjuk, se korábban, se később, és egyáltalán nem így, nem ezzel az étlappal. Szóval akarni talán akarjuk, csak nem…
Megint robbantottak, ezúttal Moszkvában. A szokásos terrorizmus, ezúttal talán szokatlan helyen - mármint ha arra gondolunk, hogy Moszkva nem a Közel-Keleten van. Nem vagyok az az személy, aki itt most külpolitikát fog elemezni, megteszik ezt majd sokan mások. Én csak annyit akarok…
Nem tudom letenni azt a gondolatot, hogy mi lesz március tizenötödikén, hogy megint kivonul minden párt és mindegyik ugyanazzal az öncélú retorikával sajátítja ki magának 1848 első igazán balhés napját, meg hát az egész szabadságharcosdit. Mindenkinek egyértelmű, hogy lesz ott…
Van egy faszi, nálunk dolgozott, pontosabban Szeplőséknél. Igazi nagy faszarc volt, illetve hát az a mai napig, rettenetesen nagy sértődésben áll a világgal, tudjátok az a fajta aki számon tartja, hogy neki mi jár, meg ő honnan, ő miért, és nem az ő hibája, az igazi frusztrált,…
Az Ákossal való szimpátia vagy ellenszenv nem feltétele a poszt végigolvashatóságának. Legalábbis úgy akartam írni, hogy ne legyen az. Különben is, ez a poszt is sokkal inkább rólam szól, mint bárki másról. A történet valahol ott kezdődött, hogy Kriszta, aki egyébként azt…
