Van egy faszi, nálunk dolgozott, pontosabban Szeplőséknél. Igazi nagy faszarc volt, illetve hát az a mai napig, rettenetesen nagy sértődésben áll a világgal, tudjátok az a fajta aki számon tartja, hogy neki mi jár, meg ő honnan, ő miért, és nem az ő hibája, az igazi frusztrált, meg nem értett zseni archeotípusa. (Nem, nem olyan mint én, sokkal rosszabb.) Egyébként már nem kifejezetten mai gyerek.
Valami bankos nagyfejes volt mielőtt hozzánk átrugdosta volna -természetesen - az ÉLET, meg egyéb más neki rosszat akaró alakok.
Nem volt nyugta "itt" sem, hatalmas sértésnek vette, hogy "ilyen" aljamelót kell végeznie, természetesen könyékig belevetette magát az aknamunkába. Szította az indulatokat, zúgolódott, többször volt a HR-n, mint a helyén, kapott fegyelmit, nem egyet, amit nyilván nem ismert el és nem írt alá, igazi kis troublemaker pöcs volt a javából. Fenyegetőzések mind a két oldalon, bizonyítékok gyűjtése: Szeplősék megizzadtak rendesen, mire kirakták, az arc meg nyilván rutinból számított erre, hát ő is megtette a szükséges ellenlépéseket. Munkaügyi per volt kilátásban, amiből végül nem lett semmi, mert úgy néz ki megtalálta a helyét, már nem ér meg annyit ez a céges sztori, hogy elkezdje továbbcsavargatni.
Ugyanis az emberünk képviselőjelölt lett. Egy ilyen ember. Ez egy pont.
És nem, hogy már nem ér annyit a céges izzadás, hogy perre vigye, de facebookon (a homo politicus hirtelen(?) felfedezte magának a közösségi oldalakat, mert az trendi, egy vagyok a sok közül-sugallatú, és zéró forintért a leghatékonyabb kommunikációs és toborzó és szavazatgyűjtő ESZKÖZ) pénzt gyűjt, mert olyan sokba kerül, hogy ő képviselő akar lenni. És igen, megtalálta a régi kollégákat is. Úgy vélte a sok szép közös emlék felidézése majd segít növelni a keretet és mosolyogva, frissen, mintha mi sem történt volna, újra belépett az életünkbe. Ez két pont. Igazából sok pont.
Én mondom nektek, a cinikus alkuképesség, a bármire való hajlandóság, és gerinctelenség, az a baj. És persze mindig ez a szöveg, de most konkrétan itt jön szembe a nulladik szinten, hát mi a faszom van már itt???, az a baj, hogy ekkora nagy a baj
És én (is) most már megmondok(????!!), az is baj. Az a legnagyobb baj.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
