harminc

és egy hozzávaló  grimaszolós bólogatás minimum megilleti a sógorom életművészetét:

1. itthon pihent fél évet,

2. csinált egy gyereket,

3. és amikor a felesége már kezdi nehezen viselni a második gyerkőcöt, akkor egy új cég hirtelen elviszi külföldre. 800 kilométernyi távolság megnyugatóan nő- és problémamentes lehet.

Zseniális, el kell ismerni.

Ha immáron a harmadik napja adod elő az alvásmegvonásban szenvedő multifogoly szánalmasan kisemberszerű szerepét, akkor lehet, hogy ma nem kellett volna  blogírásba belefogni, mert az lett a vége, hogy beleszerkesztettél a legelső posztodba, amit fingod nincs, hogy fogsz helyreállítani.

Ennyi elég lesz mára belőled. Off.

Drámai hatással bír a lakás esztétikai állapotára a temporáris agglegénystátusz. A baj ezzel csak annyi, hogy az újjáépítés mindig hatványozottan több ideig tart, mint a ruhaneműk, sörösüvegek és tányérok látszólag véletlenszerű, ám viselkedéstudományilag minden további nélkül lekövethető, ugyanakkor meglehetősen laza hanyagsággal való elhelyezése. Továbbá e 48 órás experimentális és behaviorista kísérlet (hozzáértők ezt ne olvassák el) sem volt elegendő ahhoz, hogy rájöjjek, hogy a gecibe látják a partjelzők, hogy a tőlük 49 méterre labdába rugó játékos csapatársa ugyanabban a pillanatban előrébb van, mint a másik csapat leghátsó védője??

Pedig alsógatyában, félmeztelen, izzadva, sörtől böfögve, pizzát zabálva néztem meg majd az összes meccset, de nem, egyszerűen nincs rá magyarázatom. Pedig én minden szükséges körülményt úgy alakítottam, ahogy az igen sok, focihoz kétségtelenül hozzáértő nemtársamnál látható. Szeplős, most már azonban gyere haza!

Az Amfiteátrum helyén létrejött víztározóban szerintem lassan beindul az evolúció, most kb. az amőba 5.0-nál tarthatunk, de ha két hetet várunk még, akkor megjelennek az úszóhártyás rotweilerek, a sörösüvegszilánkot taszító talpú gazdák, de legalábbis a kialakuló ökoszisztéma biztos, hogy magával hozza a kacsára vadászó házmesterek és a vadtetemeket kiúsztató vizslák tökéletes harmoniáját.

Többezer tonna női ruhadarab tűnt el Magyarország utcáiról! Harisnyákat, melltartókat, váll- és nyakrészeket, ujjakat, valamint komplett nadrágokat tulajdonítottak el egyik pillanatról a másikra viselőiktől.

A példátlan volumenű akció szervezettségéből a rendőrség arra következtet, hogy a  hátterében valószínűleg egy profi bűnszövetkezet állhat. Azt egyelőre nem tudni, kinek állt érdekében csapást mérni az ország gazdasági életére, de már kimutatásokkal igazolták, hogy a férfiak munkához való kedve és az esetlegesen elvégzett munka hatékonysága, minősége drámian csökkent az elmúlt  pár nap alatt - pontosan azóta, amióta a hölgyek kénytelenek valószínűleg csak véletlenül megmaradt, igen kis méretű textildarabokkal takarni magukat.

A becsületes megtalálókat ezúton is arra kérnénk, hogy a megtalált holmikat a hamarosan létrejövő városi, kerületi központokban szolgáltassák vissza!

Köszönettel:

A CSKSSZD (Csak Kényszerből Soviniszta és Szexista Disznók) Országos Szövetsége

Ui: mi ezt már nem bírjuk, nekünk ez NEM jó, ezért jelszavunk: könyörület és irgalom.

Ui2: és azokat a kurva fürdőruhaplakátokat is szedjétek le!!