Drámai hatással bír a lakás esztétikai állapotára a temporáris agglegénystátusz. A baj ezzel csak annyi, hogy az újjáépítés mindig hatványozottan több ideig tart, mint a ruhaneműk, sörösüvegek és tányérok látszólag véletlenszerű, ám viselkedéstudományilag minden további nélkül lekövethető, ugyanakkor meglehetősen laza hanyagsággal való elhelyezése. Továbbá e 48 órás experimentális és behaviorista kísérlet (hozzáértők ezt ne olvassák el) sem volt elegendő ahhoz, hogy rájöjjek, hogy a gecibe látják a partjelzők, hogy a tőlük 49 méterre labdába rugó játékos csapatársa ugyanabban a pillanatban előrébb van, mint a másik csapat leghátsó védője??
Pedig alsógatyában, félmeztelen, izzadva, sörtől böfögve, pizzát zabálva néztem meg majd az összes meccset, de nem, egyszerűen nincs rá magyarázatom. Pedig én minden szükséges körülményt úgy alakítottam, ahogy az igen sok, focihoz kétségtelenül hozzáértő nemtársamnál látható. Szeplős, most már azonban gyere haza!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.