Rendben, én is érzem. Tegnap vagy négyet posztoltam, teljesen indokolatlan, tudom, de egy ideig lehet, hogy ez lesz. Ígérem, fogok kevesebbet is írni, előttem van az intő példa, hogy minden show akkor baszódik el, amikor a kétheti, heti egy előfordulásból bekúrják minden napra, mint a Mónikát. Mentségem persze van, sőt, higgyétek el, mást is csinálok, mostanában kibaszott gyorsan írok egyszerre kevesebb tartalmat, úgyhogy akad némi maradékidő offline is. Amúgy, vagy három-négy hónapja, észrevettem, hogy 95%-ban vakon gépelek öt-hat ujjal, ami elég nagy truváj, csak ha elkezdek tudatosan odafigyelni, egyből elrontom. (Mondom, oversharing, kit érdekel ez szerinted?)

Azért ezzel a facebook-ízű, túlzó megosztással kapcsolatban eszembe jutott, hogy ahelyett, hogy összerinyálok minden szart, akár élvezhetném is azt ami van, úgyhogy elkezdtem valami ilyesmit, mert tényleg, nem csak blogot írok.

1: Van nekem az ablakon ez a zsinórfüggöny, ami szarul néz ki, de legalább nem takar semmit. Az első emeleten, húsz méterre a HÉV-től. Most az van, hogy tízpercenként minimum háromszáz ember kísérheti figyelemmel egy fiatalember tökéletesen önfeledt albundys életérzését - naná, hogy rájátszom. Kedvencem a reggeli időszak, amikor az a háromszáz hirtelen háromezer lesz, én meg mosolyogva integetek neki, hogy Jó reggelt, lemmingek!

2: Elkezdtem gyűjteni a U2 klón zenekarokat, amikben gyanúsan ugyanúgy sírva nyüstölik a gitárokat és a tetején elvékonyodó hangú énekesek énekelik el azokat a dalokat, amiket Bonoék 1976 óta képtelenek voltak megírni. Már van kettő ilyenem.

3: Átmentem tudósba: az új lakóhelyem környékén megfigyeléseket végzek egy igen figyelemreméltó, sajnos a kihalás szélén álló fajról, a hosszú, sötétbarna, nem festett, egyenes hajú, szép arcú, kicsit indiánfílinges lányokról. Egy igen érdekes populációt fedeztem fel, a néha kutyát sétáltató, vagy éppen arra járókét. Tegnap például négy egyedet is láttam igen szűk időintervallumon belül. Mindez természetesen szigorúan csak obsessi observation, komolyan. Ha dagadt kamionosok laknának itt vagy húszan, arra is felfigyeltem volna.

4: Ez ugyan nem lakásban van, de ide számítom: elkezdtem megjegyezni magamnak, a szimpatikus buszsofőröket. Két kritériumom van: az egyik, hogy a sofőr hajlandó legyen sávot váltani, főleg északi irányból, a Kolosy teret megközelítve. Mindegyik pontosan tudja, hogy a külső sáv a Kolosyn az tele van  a Szépvölgyire, a hegyre kanyarodni akaró autóval, ami miatt a külső sáv hatszor (hatod?) annyira lassú, mint a belső. A legtöbb sofőr úgy, ahogy van, baszik erre, csak pöfögnek öttel, sehol nem érdekli őket a vánszorgás miatt még stresszesebb utazóközönség. A másik a fékhasználat. A legtöbb BKV-lábú vagy satuzik, vagy gázt ad. Ha megtalálom azt a sofőrt, aki sávot vált és finoman fékez oda fogok menni hozzá, hogy kezet rázzak vele. Nincs sok esélyem, most mondom.

5: Dolgozom. Most is.