Ott tartok, hogy hogy lassan kevés lesz két üveg bor az estéhez és még be kell terveznem egy durva cigizést is a franciaerkélyen és innen a cimkétől nem látom, hogy mennyi van még az üvegben a másik filmezős gép előtt, szóval biztos, ami biztos ehhez a bejegyzéshez nem fogyhat el…
Furcsa érzés az, amikor kirántják a lázadó alól a talajt, az okot, a hangot az ordításából. Mert egy idő után biztosra veszi a kisember azt, hogy úgysem fog semmi történni, egy idő után már csak rutinból reklamál és rutinból nem történik semmi. Aztán mérges csecsemő…
