A Kolosy és a közvetlen környéke - erről már írtam, talán többször is - egy olyan hely, amire kimondatott a verdikt, hogy élnie kell. Jött ide mostanában minden új dolog, a Symbolt már ide se sorolom. Itt van a Chefparade új helyszíne, boltja, ahogy ők is írják: "Óbuda és Újlak határán, egy újjáéledő, izgalmas negyedben." Rögtön mellette az át- és és újjáépített, most Bécsi Cornernek nevezett valamikori suliban a szupertrendien, szuperkönnyűen olasz Vapiano étterem - pénzügyi tekintetben (nem) kizárólag a mi szigorú managereink részére, csak hogy meglegyen a kontraszt a muszájrusztikus stílusú teraszon...
Mindennapi éhségünket azonban sokkal jobban csillapítja a szemközti utcasarokra beköltözött eredeti gyrosos - őt már említettem nem is olyan régen. Gyorsan kideszkáztatta bolt előtti öt négyzetméternyi járdát, kitett rá huszonöt asztalt, száz széket és azóta is állandó 120%-os telítettséget produkál - a (legalábbis) gasztrobármiben olyan gazdag európaiaknak úgy látszik nem lehet elég félsivatagi kaját eladni.
Ja, meg a MEKI
Volt egy másik gyrosos is, közvetlen a piac mellett, olyan kis mindenesen nyomták: kicsi hambi, nagy lángos, sok gyros, hideg kóla. Hát vagy megbukott, vagy megunták a forró olajat meg a fűtőszálat, mert pár hete arra figyeltem fel, hogy indiai kifőzde van a helyén, a Sitaren. Nekem eddig a szitárról csak az az igen jó csaj jutott eszembe, aki világhíresen penget, az Anoushka Shankar. Ebből talán látszik, hogy annyira nem mélyedtem el a félsziget kultúrájában. Az indiai kajával valahogy úgy vagyok, hogy még nem próbáltam, nekünk nem ők a bevándorlóink, én meg még a mindenirányú migrációs antirasszizmussommal is olyan lojális vagyok, hogy csak az illatos-omlós, ha Ázsia.
Meg van ez a hülye szorongás az emberben, hogy bénázni fog, ha valami új helyre megy, ezért szervezi a randit kipróbált helyre, tudjátok. Szeplőssel ez a veszély nem áll fenn, itt már javában vállvetés van, nem villantás, ketten jobbak vagyunk mindenben, szóval gondoltam egyet és hónom alá kaptam, hogy ma indai lesz az ebéd.
Sikerült. Jelen pillanatban bennem van egy egész Kotányi fűszermalom. Ettem szegfűszeget, köményt, mindent ami benne van a curryben, meg chilit. Ezek alatt volt némi igazán elhanyagolható mennyiségű csicseriborsó, zöldség, meg krumpli. Ezt így együtt zöldséges pakorának és köményes krumplinak hívták és nagyon drága volt. Szeplős kókuszos csirkéje is, de az meg még jobban ízlett.
Különlegességnek jó, mindennap kicsit húzos lenne. A függöny mögött ügyködő egyén pedig a net szerint egy szűkebb körnek kifejezetten ismerős... Akit érdekel, rákereshet.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
