Tudom, hogy vissza kell mennem. Hiába betegszem meg, hiába túlórázom, tudom, hogy nem húzhatom a végtelenségig. Tudom, mert két csalhatatlan jel, azt mondja, hogy itt az idő:
1. A barátnöm alsó fogásban közelít a mellkasomhoz.
2. Már az úszógumim felett is narancsbőrösödöm.
Hogy miért kezd el az ember gyúrni, azt nem érdemes túlzottan feszegetni. Van a karate-kölyök-effektus, van a divatmajom-effektus, ennek egyik alfaja a strandszezon-effektus, van a szimplán önbizalomhiány-effektus, a túl sok akciófilmet látott, és a többi.
Tehát edzőterem: nem lejárt dolog, (legfeljebb csak már nagyon kivesézett) higgyétek el , még mindig van kultúrája, még ha mostanában nyikhaj gyerekek is mentik meg a földet a filmekben geci nagy robotok segítségével. Legfeljebb most már a legtöbb átlagcsávó megelégedne egy Brad-féle vagy egy (kimondhatatlan és leírhatatlan nevű) McConaughey-féle (kigugliztam, na, isten áldja a google keresési javaslat funkcióját) felsőtesttel. Nagy különbség mondjuk nincs, mert a látogatók többségének a szálkásizmos test ugyanolyan elérhetetlen és távoli cél, mint Schwarzi bácsi domborulatainak lemásolása.
Nekem egy kis plusz ösztönzést jelentett, hogy mellkast kellett gyúrnom a férficsöcsből. A férficsöcs nem csak akkor alakul ki, ha valaki rettenet módon elhízik, hanem ha a hormonok akkora viharral indulnak be a pubertás elején, hogy azt sem tudják kinek és milyen irányba dolgoznak. Én konkrétan nem a laza mivoltom hirdetése miatt jártam bő pólokban 13 évesen és annyira fájtak a bimbóim, hogy sebtapasszal ragasztottam le őket. Istenbizony.
Ha a barátnőm alsó fogást alkalmazhat a mellkasomon, akkor felvetődik a kérdés, hogy vajon mellkas még-e az a mellkas? A választ tükör alkalmazása nélkül kell megadnod, mert az olyan kis geci, hogy harsogva üvölti bele a fejedbe 60 éves korodig, hogy MELLKAS, MELLKAS!!
Vissza kell menni. De magam elé képzelem az egészet, és tudom, hogy már most semmi kedvem az egészhez:
Először is venni kell egy bérletet, tudom jól , hogy hova:
Ahhoz nagyon későn születtem, hogy a schwarzisstallonés érában járjak le edzeni(!), de A Terem közelezően egy olyan hely, ami az ő szellemiségüket idézi. A Terem igazából, szinte kötelezően, egy pince. Büdös, egyrészt azért, mert pince, tehát beázik, nyirkos és dohos, többnyire penészes. Büdös másrészt azért, mert kurvára nem szellőzik jól és odalenn egyszerre átlag 10 ember, minum egy tonnányi hús és izom (és némi zsír) izzad, lehel, mászkál zokniban vagy mezitláb.
Egy helyen voltam csak, ami nem pincében lett berendezve, hanem a második emeleten, de az meg szovjet laktanya volt előtte. Hát létezik ennél jobban dolphlundgrenesebb hangulat? Nem hiszem.
Azért járok ilyen helyekre, mert ahogy Tibi is írja "15 rugó már bazmeg minimum egy bérlet, azt hogy ez ilyen elvi kérdés. hogy az sok" Ha ilyen helyen vagy, akkor elbasztad, mert nem honda accorddal mentél, hanem villamossal, és oda úgy is csajozni mész. Az alatt meg hiába.
Egy igazi Teremben, húsz éves gépek használatáért és a lepukkant öltözőért nem kérnek el ennyit.
A bérletet megvettem, ha realista hangulatban voltam, nagyjából öt- hatezerért, ami azt jelenti, hogy mondjuk 10 alkalmas bérletet vettem, és nem havit, mert tudom, hogy ez másfél hónapig bőven kitart.
A bérlet tehát megvan, a terem fix, innen jöhetnek a résztvevők, akik teremről teremre abszolút ugyanazok, legfeljebb abban van különbség, hogy az egyetemi/fősikolai miliőről beszélünk-e, vagy egy teljesen hétköznapi, "civil" közösségről.
A Tulaj és a PULT. A PULT a központ, a bázis. Ha kezdő vagy, örülj, ha várhatsz a pultosra pár percet, mert aranyat érő infókat szedhetsz fel a polcokon álló flakonokról és vödrökről, valamint a pultnál zajló eseményekből: kinek mi a neve, kit kit ismer, ki mit eszik, milyen újságok vannak, ciki-e azokat olvasni, mik a trendek, mit vegyél, mit ne vegyél. Akár komplett edzéstervet is összeszedhetsz, illetve, miután az edzéstervedet időröl-időre meg kell védeni, komplett érvelési rendszereket is megtanulhatsz, amelyeket egy idő után magad is elhiszel. Ilyen pl. "a csak súlyokkal edzek, csak alapgyakorlatokat csinálok, mert amíg nem vagyok elég izmos, minek csigázzak?" Vagy, mint Tibi írja ugyanott, mint az előbb: "nem kell variálni a izmokat. csak a fekvenyomás, a többi az bohóckodás. aztán ha az ember fekvenyomó, mint én, ennek rendeli alá az edzést meg a többi izomot. a poweresek ezér nem is olyan jók fekvenyomásba, mint egy csak fekvenyomó, a bodysok meg dettó. néha azt dolgozok mellre meg vállra, azt akko annyira nem nyomok sokat relative fekve"
Ezek jó és hasznos dolgok, főleg, ha úgy kezded mint én: amikor először meghallottam azt, hogy "napozin", akkor azt hittem, hogy attől lesznek barnábbak a csávók.
A Tulaj: ő általában üzletember, csak néha lehet lent látni, de akkor általában két telefonnal tartja fenn a kapcsolatot a külvilággal, és egyszerre három emberrel kapcsolatépít. Soha nem lesz hajlandó névről megjegyezni vagy ha igen, soha nem fog túl sok időt rádszánni az Ő értékes idejéből.
A Pultos: ő vagy egy nem túl szép és/vagy okos csaj (mert ez a meló benne van a legunalmasabb munkák top háromjában) vagy egy munkát nem találó exgyúrós vagy valami őstestneveléslevelezőszakos hallgató.
A Tulajtól és Pultostól csak a legvégső esetben kérj tanácsot, mert ezzel kínos helyzetbe hozod őket, hiszen ekkor kiderülhet, hogy faszt sem tudnak erről a sportágról, és igen valószínű, hogy meglepnek egy olyan készként átadott félinformációval, ami utoljára 1975-ben volt érvényes.
Egy olcsóbb teremben sokkal többre megy az ember, ha ellesi gyakorlatokat, technikákat, sorrendet és olvas hozzá a neten húsz oldalt. Többet ne, mert a következő húsz az előző húsz cáfolata lesz és egyébkánt is bőven elég lesz húszoldalt magyarról magyarra fordítani.
A Mester - minden teremnek van egy. Ő a Bölcs, a Mindenttudó, a Tiszteletetparancsoló, a Legkibaszottnagyobb Gorilla A Hegyen, A Mester általában egy kretén paraszt, akit karrierje csúcsán felvesznek egy Senator-szerű majdnem kaszinóba főnöknek.
Soha, de soha nem fog észrevenni. Az, hogy a törölköződ azon a gépen van, nem, hogy nem jelent neki semmit, de konkrétan NEM VESZI ÉSZRE. Ő csak előadja a heti sztorikat, és a másfél órás előkészület után, lenyomja a nettó fél órás műsort, ami azért másfél órás, mert előadja a heti szorikat. Ebben őt nem lehet megzavarni, egyszerűen azért, mert egy bizonyos zajszint alatt semmi nem jut el hozzá. (Nekem meggyőződésem, hogy ebből a szub- és mikrokultúrából, sőt, ebből a szituációból indult el a "Hallod?"-ozás)
A Mester annak ellenére, hogy MINDIG MINDENT jobban tud a testépítésről, és MINDIG osztja az észt (pl: mert soha nem próbáltok ki semmi újat, mindig csak ugyanazt csináljátok!! Most mondd meg, mikor csináltál utoljára egykezes negyvenötfokos tárogatást?!), kurvára nem csinálja szabályosan a gyakorlatokat. Ő EZT IS megteheti. Nem mintha el lehetne téveszteni, de vannak ismertetőjelei: baseball sapka, kendő, atomalmazöld scitec poló, amit senki más nem vett meg a Teremben, vagy valami ősgyúrós eszköz, bakancs, valami. Akár egy szakadt, combban feszülős farmerrövidnadrág, amit senki más nem merne felvenni.
A Kisfasz mindig vékony marad, de negyven kilóján csak úgy reped a bőr az izmoktól, és mindig dinnyefogásban jár. Civilben szuperagresszív. Bár akármelyik percben megölhetnék egy kétujjas csipeszfogással, a fő vízilovak mindig jó haverságban vannak a Kisfasszal. A Kisfasz egy idő után nem csak kiegészít, hanem hormont is tol, ettől borzasztóan pattanásos lesz, ami nagyon illik egyéniségéhez. Tetoválás, trikóban kezdés, utolsó tíz percben fémeztelenre vetkőzés kötelező ebben a szegmensben. Azért csak az utolsó tíz percben, mert titkon még mindig szégyenlős, és csak bedurranva teszi köz- és önszemlére magát.
Négy inkább főiskolás/egyetemi kaszt következik:
A Parasztgyerek: A parasztgyerek eleve nem gyengén érkezik a felsőoktatásba, erejét a lábszaga is alátámasztja. Ez általában, megerjedt, édeskés és borsófőzelékre emlékeztető. A parasztgyerek az öltözőben friss zsemlés szendvicset tol a bolti csomagolópapírt használva tányérnak és zacskós tejet vagy kakaót iszik hozzá. A teremben kisebb haverja támogatásával és "segítségével" elképzelhetetlen súlyokat vállal be, amiket őserőből és csakazértis segítség nélkül tol ki.
A Fősulis Májer: jó cucc, jó test, sok pénz, nagy hang; ő fősuli alfája. Slepje mindig van. Ha szerencséd van sok év után talákozol vele a buszon(!!!) hazafele, és látod, hogy nem lett fiatalabb, de konkrétan kövér lett.
Az Alter: általában az egyetem vagy főiskola polójában, esetleg valami túraszervezet felsőjében nyomja, haja lehet hosszú, lehet borostás, szakállas, vagy ártatlan kölyökképű. Indiánmintás karkötő kötelező, ősszel hónapokig láthatóak csuklóján a fesztiválok karszalagjai is. Élesen különbözik az átlag látogatóktól, és indíttatásukat mind a mai napig nem sikerült megfejtenem. Nekem valahogy a nem elektronikus zene és az izom nem jön össze.
A Tesitanár, vagy Gabi bá: ha lepacsizik veled, esetleg a neved is ismeri, akkor az nagy kegy. Általában ezt csak a májerrel és a sleppel teszi, (mert reményei szerint később ők lesznek a város, kistérség, ország vállalkozói) illetve a város bármilyen ificsapatának a tagjaival. (akik ingyen edzenek a teremben, kedden és csütörtök este csapatostul, időre, forgóban. Akkor ne menj.)
A Tesitanár általában semmit nem csinál, csak télen, akkor sítábot szervez, lehetőleg Franciaországba, mert oda amúgy nem jutna el. Ingyen meg végképp nem.
Kisbrad, vagy Májer (nem főiksolás): Ő az, akinél összejött minden, akinek bejött és be is fog jönni az élet. Ő a legtökéletesebb testű, a legjóképűbb és még csak 18 éves. Nem lehet nem gyűlölni, de ugyanakkor nem lehet nem megbabonázottan nem oda- odalesni. Tökéletes, férfiszemmel is. A párbeszédekből kiderül, hogy az érettségije sikerült és egy valag pénze van (az apjának). Nyilván belekerül a scitec ilyen volt-ilyen lesz csapatába.
Rohadtul demoralizáló.
A legnagyobb csoport: A businessman, A Yuppie
Vagy jól öltözötten jönnek le, kék ingük rendesen ki van tömve alulról és nyakkendőjük kétfejednyi nyakat fog körbe, vagy eleve melegítőben érkeznek. Ők vagy buzisan intelligensek és túludvariasak, vagy parasztcsajozósak. Hozzájuk csapódnak a nem yuppie, de sokat seftelős pizzaszállítók, taxisok, könnyű fizikai munkások, életművészek, és hétköznapi dolgozók, mindenki. A Mesterrel jóban vannak, a Tulajjal jóban vannak, a Kisfasszal is, mindenkivel.
Na ők aztán geci sokat beszélgetnek, őket lehet a legtöbbet hallani, és pont ezért az edzőtermi beszélgetés nem pont olyan, mint ahogy azt a bodybulider pont hun olvasni lehet. (És itt jön a link a Modorodbloghoz.) Ugyan alapszó a "széria", meg illik tudni a gépek és eszközök, valamint a gyakorlatok neveit, de nem ez a lényeg. Hanem a heti sztorik, némi üzlet, némi tanácsadás, kocsik, pénz, és csajok. Meg a bulik. Meg a telefonálás.
Ha közben két széria vagy egy PestiEst/valamilyen izommagazin két cikke között csendesen utánaszámolsz az alkoholt-nem-iszom-ha-edzeni-megyek, illetve a bulizós napoknak, akkor lazán kijön a srácoknak heti tíz-tizenöt nap egy héten...
A Rendőrök: ők vagy azért járnak le a terembe, mert a rendőrség mellett van az edzőterem, vagy mert a saját edzőtermüket a kommandósok kisajátították.
A Rendőrök szeretnek bennfentes sztorikat félhangosan, vagy hangosan megbeszélni és körbekérdezve lenni. Ázsiójuk az elmúlt pár évben nemhogy csökkent volna, hanem emelkedett. Az akció, kérem az akció.
A Jónő barna, puha, ugyanakkor feszes bőrű, szőke babaarcú lány, aki valamilyen edzést tart. Vagy itt csak önmagát tartja karban, de biztos, hogy edző. A Tulajjal jóban van, de még Mesternek se engedné, hogy elvigye. Odalenne akkor a misztikum, és ő ezt nem engedheti. Ennél a vendégkörnél ő nagyobbra vágyik.
A Randafejű-Jótestű Nő. Ő edzeni jár le, akkor is, hogyha nem, hiszen csak akkor jön össze valami, ha kívánatos formában van, marad.
A Főiskolás (a "civil" teremben): Jellemzően csak nyáron jelenik meg, de nem azért, mert az iskolai terem zárva van, hanem mert most ráér és itt tét nélkül elkezdheti a testépítést. Senki nem fogja számontartani, és senki nem fog rá két hónap múlva emlékezni. A sulis terembe meg csak némi izommal mer lemenni.
A Főiskolás gyerek még, nagyon vékony és mindent bénán csinál. Az alamuszi nyuszira megfelelően azonban könnyen lehet belőle..
Karrierista (igen, itt is): vékonyan állít be, hosszú hónapokig vékony marad, de miközben te a sokadik kétheteded hagyod ki és kiégési tüneteket produkálsz a szabadidőd el(nem)töltése közben is, ő szépen fegyúrja magát kicsit föléd, pont annyira, hogy mire visszatérsz kínos legyen.
A Kövér abban az 1987-es adidas cipőben jön le, amit még akkor vett, amikor még vékony volt és mozgott. Soha nem fog lefogyni. Ha szégyenlős egyszerűen A kövér marad, ha nyíltabb természete van, társasági ember lesz (yuppiek), ettől motivált lesz és imponáló végtagokat növeszt a hasa mellé - egészen addig, míg az izületei bírják.
És némi tudnivaló a végére:
Az emberek nem gyúrni, hanem EDZENI járnak le a terembe.
A "Jó pihenést" és a "jó edzést!" köszönés nagyon menő dolog, de kell lennie rajtad egy kis izomnak, hogy így köszönhess, különben azt fogják gondolni, hogy azt sem tudod miről beszélsz. Jó edzés? Hát ha így nézel, ki biztos nem jól edzel - ilyenekre gondolok.
És hát akkor: sziasztok!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.