Tegnap olyan igazi faszverős, unatkozós, semmire nem való nap volt. Teljes zsibbadtság, szürke fény, hideg szél, szemöldökráncolás, hunyorítás, rossz kávé, neszóljhozzám.

Egy igazi metropolita ilyenkor egy dolgot tehet kompenzálásképpen: vásárol. Szeplős egy felsőt kapott, a fürdő egy új zuhanyfüggönyt, Ábi ajándékot a közelgő születésnapjára (csillagászati távcső, naná, hogy nyolc éves kortól, gombfocikészlet), én meg egy sapkát.

A dolgok természetéből adódóan a zuhanyfüggönnyel és a sapkámmal fogok a legtöbbet találkozni, ezeket szeretném most bemutatni.

A zuhanyfüggöny:

Na igen. Erről beszélek. A ciánkék öblök azok olyan szemöldökfelvonások az albérletkeresésben, amelyek túlságosan kis súllyal nyomnak latba ahhoz, hogy ezek miatt nemet mondj egy lakásra. Ha kevés az időd, ha az elhelyezkedés, az ár, a fűtés típusa, a szomszédok, a főbérlő és az állapot megfelelő, akkor nem fogsz visszadobni egy albérletet azért, mert problémád van a tulaj ízlésvilágával. Nem, azt leszarod. Legalábbis mi így tettünk. Sőt, szinte még rendben is volt, élőben valahogy szelídebben néz ki.

Azt viszont már sokkal nehezebb lenyelni, amit az IKEA tett velünk. Nevezetesen azt, hogy ezt az egy nyomorult, pöttyös zuhanyfüggönyt adja feleannyiért, mint az összes többit, melyek közül az egyik sem fehér. Mert oké, a kétezer forint nem basz oda földhöz, de akkor már legalább ne barackszínű legyen, főleg ne akkor, ha színekből már így is baj van a fürdőben. Megvettük tehát a pöttyöst.

És most kétségbe vagyok esve. Őszintén, ez borzasztó, most nézd meg! Én kapásból valami 70-es évekbeli NDK-ás, nagy csípejű bozontpuncira asszociálok, ha meglátom ezt az együttest, és nem vagyok benne biztos, hogy én ezt hosszú távon bírni fogom.

(Igen, néztünk máshol is függönyt, de minden gyártó menthetetlenül mintafetisiszta.)

A sapka:

A sapkára azért volt szükség, mert.

Szeplős azt mondta, hogy nincs jó állapotban a régi. Én még nem találkoztam vele február óta, de el nem tudom képzelni, hogy mi baja lehet azonkívül, hogy szopottgombóc fejem van benne, de inkább hittem neki. A sapka beteg, szolgáljon ez példájául annak, hogy nem csak a szoknyákkal történhet baj. Az új sapka egy olyan sapka, ami majdnem segített megváltoztatni a sapkaviseléshez fűződő viszonyomat: ahelyett, hogy szopottgombóc fejem lenne, most úgy nézek ki, mint egy sildes makk.