Az egyik legnehezebb dolog vasárnap reggel, hogy nyálelcsöppenés és -permet nélkül rendelj öt perc sorbanállás (= öt perc illat- és látványkínzás) után. És ezek aljas sütőipari mesterkedésekben vannak, mert olyan neveket ötölnek ki, hogy TePeRTőS PogáCSa, SZeZámagoS maSni, ZölDSégeS KRoáSZon. Te PeRSZe PRóbáloD artikuláció és izommozgás nélkül kilehelni magadból, hogy "huzsoshazsé", de elég nehéz nem kekeckedést belelátni abba, amikor az eladólány - természetesen - visszakérdez, hogy:
- Milyet, MEXIKÓIT?"
...
A másik legnehezebb dolog a megszerzett zsákmány azonnali bevitelére szakosodott ösztön felett önuralmat gyakorolni és úgy a Duna-partig leérni. Ott már csak tisztes távolságban helyet kell foglalni a viziszárnyasok diszítősorától és végre indulhat a quickpicknick.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
